napilap.ro

* 2020. oktober 22. *

Kedves Marika!

A heti Na... 2013. május 21.
  Hozzsz.
1.0 2.0 3.0 4.0 5.0
0 rtkels
Kedves Marika!

Ó, ha tudnád, milyen boldogság innen írni, Csíksomlyóról! Olyan jók itt a népek, s román egy se. Csupa magyar, magyar és magyar, szép lányok, igaz némelyeken tetoválás, de olyan szép még az is a szoknyákkal párosítva!

Tibivel persze már tíz éve járunk ide, és ha megkopaszodott közben, a szomszédos kocsmát meg gyakran látogatja is, ezek a szent pillanatok mindig fontosak a számunkra. Például azért, mert találkoztunk Krisztián testvérrel, a Teréz Anya-misszió önkéntesével, aki csupa bölcsességgel látott el, és cserezoknit kért, mert a nagy melegben igen megviselődött a régi. Adtam neki.

Aztán odaértünk a nagy tömegbe, persze tolakodni kellett kicsit, mert az Árpád-sávos zászló eltakarta előlünk a lényeget, de kisebb szitkozódások után végül találtunk egy helyet, ahol a Szentlélek is erősebben sugárzott, de a Nap nem sütött túlzottan. Na itt vettem kürtőskalácsot, majdnem elkéstem a himnuszt, de aztán jól alakult minden, mert még egyszer elénekeltük, úgyhogy másfél himnusszal vagyok. Meg kürtőskaláccsal, tehát kissé éhesen.

Tibivel egész nap álldogáltunk, estefelé már sántikált, de megérte, azt mondja. Ő várta már a vonatot, amiről leszállnak a magyarok, néztük őket, és éreztem, hogy ők tényleg magyarok, nem valami egyebek. Ki is szúrtam volna az egyebeket, igaz, Tibi szerint volt ott egy félig szlovák is, de szerintem csak a szemöldöke miatt mondta (dúsabb volt a magyarnál).

Valaki ellopta a táskámból az ernyőt, vagy csak kiesett, nem tudom. De Marikám, számít az? Jézus édesanyját olyan ájtatossággal dicsőítettük, hogy azt is elfelejtettem, a vécére kell mennem. Én teljesen beleéltem magam. Nem tudom az a sok bolond muzulmán miféle mesékben hisz, de én száz százalékig át tudtam magam adni annak a hitnek, amit a nagyszüleim, az őseim hagyományoztak rám. Áder János is a mienk, én nem tudom, ez a Schmitt Pál fia-e, vagy ki, de nagyon kedves ember. Én rá szavazok jövőben.

Marika, én a gyerekeim is így nevelem, hittel. A kisebbik azt mondja, nem hisz istenben, de én annak örvendek, hogy legalább nem ateista. Az a lényeg, hogy az ember feltöltődjön Csíksomlyón, hogy találkozzon a magyarokkal, és örvendjen ennek. Lesz itt még magyar föld, hiába a Rothschildek, akikről beszélt az a pap, mert én nem félek tőlük.

Búcsúzom is, mert holnap nyolckor nyit a Kaufland, és állítólag van még abból az olcsó cukorból. Az Isten áldja a lelked, és jövőre gyertek el, mert magyarok vagytok, nem?!

Szeretettel,

Erzsike

Hrdets

Megtekintsek: 881

Na...

Nyomtats E-mail
Megosztás