napilap.ro

* 2020. oktober 22. *

Mit teszünk a kosarunkba? 2

A heti Na... 2013. junius 03.
  Hozzsz.
1.0 2.0 3.0 4.0 5.0
0 rtkels
Mit teszünk a kosarunkba? 2

Megpróbálok környezettudatosabban élni, de ez nagyobb kihívás, mint gondoltam.

Kenyér, pékáru

Mindennapi kenyerünk és a péksütemények. Péksüteményt legszívesebben abból a kis pékségből veszek, ahol vállalták, hogy nem használnak semmilyen GMO-t tartalmazó összetevőt. Van náluk minden a kenyértől a különféle sütikig. Nagyon finom termékeik vannak, nem esik útba, de megéri.
( GMO kérdésben sokat segít a Greenpeace GMO kisokos című, Magyarországon terjesztett kiadványa.)

Kukorica

Leginkább puliszkaliszt formában van jelen a konyhámban.

Az Európai Unióban az Európai Bizottság 2004-ben engedélyezte a Monsanto MON 810-es molyrezistens génkonstrukciót tartalmazó kukoricahibridek (16 hibrid) termesztését a tagállamokban. Magyarországon tilos az Európai Unióban engedélyezett GMO-kukoricák termesztése, Romániában viszont megengedett.
Május végén azt nyilatkozta a Monsanto szóvivője egy dániai újságnak, hogy ezután Európában csak olyan helyeken fognak GMO-növényeket termeszteni, ahol a gazdák örülnek neki. Ilyen országból szerintük kettő van Portugália és Spanyolország. Három államban vannak szabadföldi kísérletek Csehországban, Szlovákiában és Romániában.
Igaz ugyan, hogy nem lehet génmódosított növényeket termeszteni Magyarországon, de áruként, élelmiszerként és takarmányként jelen vannak. Ezt nem árt tudni, nem mindegy Magyarországon sem, hogy mit vásárolunk.
Szabad volt és szabad GMO-kukoricát termelni Romániában, 2009-ben 3244 hektár GMO-kukoricát termeltek, tavaly meg 217 hektárt, jó kérdés, hogy mi lett ezzel a kukoricával.
A termékeken nem tüntetik fel, hogy GMO-növény van bennük, így senki sem tudja mit eszik.
Ahol GMO-kukoricát vetettek, ott a környező nem génmódosított kukoricaföldek is elszennyeződnek, így sokkal több GMO-kukoricát termesztettek, mint gondolnánk.
Magyarországon idén is probléma, hogy GMO-kukorica jelent meg a földeken, ezeket a vetéseket újra megsemmisítik.

Létezik feketepiac is és kételkedni egészséges dolog. Kukorica esetében üdvös a bio termékeket választani.

Sokféle alakban lehet jelen a kukorica, ilyen a pattogtatni való kukorica, kukoricakonzerv, kukoricaliszt, kukoricadara, ezeket könnyen felismerjük, de kukoricából készül a kukoricakeményítő, kukoricaolaj, csíraolaj, kukoricaszirup, módosított(kukorica) keményítő, fruktóz, dextróz, glükózszirup, cukorpótló szerek(pl. diabetikus élelmiszerekben). Ezek az összetevők előfordulhatnak a pudingportól a salátaönteteken át a bébiételekig és az ízesített ásványvízig számtalan termékben.

Kóla, üdítőitalok, gyümölcslevek

Nagyobb üzletekben hatalmas a választék. Leginkább kartondobozban vagy PET-palackban árulják, elvétve találunk üveget is, de ezeket az üvegeket nem gyűjtik, nem küldik vissza a gyárba. Néha előfordul, hogy bizonyos kólásüvegeket visszaváltanak, de már rég nem láttam ilyen akciót.

Kólát ritkán fogyasztok. Aki Romániában kólát iszik, az számoljon azzal, hogy génmódosított összetevőket tartalmaz az ital. Ahol tilos a génmódosított növények termesztése és nagy a lakossági ellenállás, ott a multik sem használnak GMO-összetevőket, de Romániában nem ez a helyzet.

Vendéglátóhelyeken jobban szeretem, ha van valami saját üdítőjük, a bodzaszörp is megfelel. Kevés vendéglátóhely gondol erre, pedig lenne ötlet és lenne alapanyag. Legtöbbször ugyanaz a pár termék található mindenütt, két-három cég termékei, legtöbbször PET-palackban.

(folytatása következik)

Hrdets

Megtekintsek: 888

Zöld Barack

Nyomtats E-mail
Megosztás