napilap.ro

* 2020. oktober 22. *

Mit teszünk a kosarunkba?

A heti Na... 2013. junius 02.
  Hozzsz.
1.0 2.0 3.0 4.0 5.0
1 rtkels
Mit teszünk a kosarunkba?

Megpróbálok környezettudatosabban élni, de ez nagyobb kihívás, mint gondoltam.

Az igazi változás a konyhában kezdődik. Bevallom sokkal boldogabb voltam, míg nem akartam zöldíteni a háztartásomat. Túl sok szempontot kell figyelembe venni.

A hús

Még mindig eszem húst, de egy ideje nem veszek előcsomagolt húst, mert túl sok csomagolóanyagot adnak vele, amire nincs szükségem. Legtöbbször a hús alatt van egy műanyag tálka és vastagon befóliázzák. Elkocogok a hentespulthoz és nem adom fel a reményt, hogy egyszer annyi húst adnak amennyit kérek és nem húsz dekával többet, had fogyjon alapon. Az előcsomagolt előnye az volt, hogy pontosan tudtam az árát.
Import húst nem szívesen veszek. Rengeteg brazíliai csirkemájat lehetett kapni, de mióta kiderült, hogy Brazíliát benyelte a GMO-ipar, azóta többedmagával tiltólistán van.
Jöhet a helyi termék, szívesen megkérdezném, hogy mivel etették az állatokat, de ez sokszor nem megoldható. Doktor House szerint mindenki hazudik és ebben van valami, nem lenne ennyi élelmiszerbotrány, ha nem maszatolnának.
Boldog, akinek van megbízható helyi gazdája, akihez esetleg kiugorhat körbenézni, hogy mitől hízik a malac.
Különféle környezetvédő csoportok arra buzdítanak, hogy együnk kevesebb húst, tartsuk hetente egy húsmentes napot. Ebben semmi újdonság nincs, régebb pénteki böjtnek hívták. Tény, hogy túl sok húst fogyasztunk és ez meglátszik az egészségünkön is.

Lekvárok, kompótok

Mióta megnéztem egy gyümölcskonzerv-készítésről készült kisfilmet, nem vagyok hajlandó gyümölcskonzervet venni. Eddig imádtam egy gyümölcskonzervet, de most rá sem nézek. Az egyik részlegen a munkások vegyvédelmi ruhában dolgoztak, veszélyes anyagokkal, ez elvette a kedvem. Nem hiszem, hogy boldogság ilyen munkahelyen dolgozni, előbb-utóbb betegek lesznek. Nekem a kompótkészítés nem erről szól, hanem finom illatokról és össznépi pletykálásról a konyhában.
Szeretem az anyám főztjét. Nagyon finom kompótokat és lekvárokat készít.
Egyre több kisebb lekvárkészítő műhely van, ahol a helyi termést hagyományos receptek szerint dolgozzák fel. Érdemes felkutatni az ilyen termékeket. Fontos, hogy a termékek helyi gyümölcsből készülnek és helyi munkaerőt foglalkoztatnak.

Tej és tejtermékek

Megtanultam, hogy legyen hazai termék, hogy a helyi gazdák is megéljenek. Visszasírom azt az időt, mikor még üvegben lehetett tejet kapni. A műanyag üvegeket nem lehet rendesen kimosni és csak a szemetet szaporítják. Ha a tejet megoldom egy trendi tejesüveg beszerzésével(hihetetlen milyen rugalmas a piac, már lehet ilyent kapni, igaz az árától mindig visszaugrom) a joghurt és tejföl problémája még mindig nem megoldott. A bio termékek is műanyag csomagolásban vannak.

Helyi gazda nyilatkozik a tévében, hogy ők olyan kukoricahibridet termesztenek, amitől jobban tejelnek a tehenek. Nem lettem boldog, túl sok cikket olvastam, legutóbb a Monsanto tejtermelést segítő hormonjáról. Nem bízom a biotech multik nagyszerű hibridjeiben és nem szívesen iszom olyan tejből, ami ilyen takarmányon tartott tehénből származik. Nem mintha az orromra kötnék, hogy mit eszik a tehén. Ez is olyan terület, ahol nem árt kérdéseket feltenni. Megveszem én a tejet a gazdától, szeretném, hogy ő is megéljen, de nem szeretem, ha hülyének néznek. Nagyon sokszor hülyének nézik a fogyasztót. Jó lenne, ha egyre nagyobb társadalmi igény lenne arra, hogy tudjuk mit eszünk. Ne utólag derüljön ki minden huncutság.
(folytatása következik)

Hrdets

Megtekintsek: 797

Zöld Barack

Nyomtats E-mail
Megosztás