napilap.ro

* 2021. szeptember 17. *

Ősi magyar találmányok

Székely Lexikon
  Hozzsz.
1.0 2.0 3.0 4.0 5.0
1 rtkels
Ősi magyar találmányok

Légy büszke, bizakodó: hatalmas az örökséged. Nyelvedben, kultúrádban felbecsülhetetlen kincsnek és erőnek vagy a birtokosa.
Lemondanál róla?


A történelmi Magyarország területén 40 000 éves nyelvbedugós furulyát találtak, amelyhez hasonlót egyedül a magyar pásztorok fújnak ma is.



Zenetudományi Intézetünk 200 000 népdalt tart nyilván, ezek közül 100 000 nyomtatásban is megjelent. De páratlanul gazdag, színes és sajátos a mesevilágunk is. Más népek, nyelvek nem ismerik a hetedhét országot, a hétfejű sárkányt,fanyűvőt.


A bajóti barlangban 18 000 éves rovásírásos csont dárdahegyre bukkantak.


A tatárlaki rovásírásos agyagkorong és agyagtáblák kora 7500 év. Ezek a világ legrégebbi írásos emlékei, a rovásírás tehát a legősibb ábécé.


Nyelvünk ősiségéről az idegen nyelvészek bátrabban vallanak, mint a magyarok. Grover S. Krantz mai amerikai kutató ezt állítja: „A magyar nyelv ősisége meglepő. Az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.” Sir John Bowring, angol nyelvész. 1830-ban megjelent „Poetry of Magyar” című kötetének előszavában így ír: „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... Eredetisége csodálatos! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: Kezdeteben vala az Ige…”



A Kárpát-medencében százával találták meg őseink találmányát, a 18 000 éves „Gravetti” nyílhegyet.


1100 évvel ezelőtt Árpád lovasíjászainak visszacsapó íjától és harctudásától egész Európa rettegett. Katonai hatalom voltunk. Ennek megtörésére 907 júniusában 120 000 fős nyugati sereg vonult Pozsony alá. Árpád 40 000 magyarja oly fényes győzelmet aratott fölöttük, hogy 123 évig idegen katona nem merte a lábát magyar földre tenni.


Ma már ismét tudjuk, hogy őseink a Kárpát-medencében jóval a „honfoglalás” előtt virágzó kultúrát fejlesztettek ki. Itt volt Európa ipari szíve. Fegyverkovácsaink, ötvöseink messze földön híresek voltak.


Domborított, hajszálsodronnyal, rekesz-zománccal, drágakő-berakással ékesített arany, ezüst munkáik serege bizonyítja ezt.


Több mint ezer évvel ezelőtt a magyarok újították meg Európa öltözködési szokásait. Hun és magyar őseink honosították meg Európában a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán), a háromnegyedes, sarkos cipőt.


Sőt még az alsó fehérnemű és a gomb is általunk jutott el Európába.


A hófehér alsónemű és ing, fejlett tisztálkodási kultúrára és lelki békére, tisztaságra vall. Nem véletlenül volt fehér a magyar táltosok, a gyermekek, az öregek ruhája, sőt a gyász színe is őseinknél. Ez utóbbit a csökölyi idősek ma is őrzik. A gomb díszesebb, könnyebben kezelhető, mint a kötő, a szalag, és jelkép is: megoldja viselőjének ruháján, lelkén az öszes bogot, csomót, göcsöt, gubancot.


Hányan tudjuk, hogy a cowboy-csizma a hunmagyar lovas csizma mintájára született meg? Az 1930-as években magyar kivándorlók készítették el az első „magyarosan” díszített western csizmát, amely azóta meghódította a világot.

Zsigmond Emese

Hrdets

Megtekintsek: 4004

Na...

Nyomtats E-mail
Megosztás